Törökország tovább forradalmasítja a védelmi szektort az AI-technológiával

Törökország védelmi szektora számos új fejlesztéssel tovább öleli a mesterséges intelligencia (AI) technológiát. Több állami hírügynökség részletezte a mesterséges intelligencia-stratégiákat, köztük a Turkish Aerospace Industries (TAI), és minden platformján az AI-ra összpontosít. A TAI a vezető légi platform fejlesztő Törökországban.

A találmány egy 2018 jelentés, „A török ​​politikai-katonai döntéshozók felfogása, a védelmi iparági elit felfogása és a védelmi iparágak drónokkal kapcsolatos megközelítése határozottan úgy látja, hogy a pilóta nélküli katonai rendszerek és a robotháború több, mint „egyszerű” katonai modernizációs portfólió, lehetőség a következő geopolitikai áttörés úttörőjére.” 

A jelentés kitér arra is, hogy ez a „technotudományos forradalom és a következő katonai paradigma” nem csak a távirányítású, pilóta nélküli rendszerekre korlátozódik, hanem a jövőbeli háborúk fő hangsúlya a mesterséges intelligenciára, az autonómiára és a fejlett robotháborúra lesz. 

A TAI jelenleg autonóm rendszereket, képfeldolgozó rendszereket, döntéstámogató rendszereket és nagy adatelemzési infrastruktúrát fejleszt, és ez lett az első nagy védelmi vállalat Törökországban, amely külön mesterségesintelligencia-tanulmányi egységet hozott létre. A fejlesztő különböző akadémiai intézményekkel dolgozott együtt, és jelenleg négy mesterségesintelligencia-projekt zajlik. 

Güven Orkun Tanik a TAI mesterséges intelligenciáért és gépi tanulásért felelős vezérigazgatója. 

„A mesterséges intelligencia-rendszerek példái a közeljövőben gyakoribbak lesznek” – mondta az amerikai kormány közelmúltbeli gyakorlatairól, amelyekben egy emberi pilótát állítanak szembe az MI-vel. „Ez a technológia, amely hozzájárul az emberi képességekhez, a repülés és a védelmi ipar minden területén lehetőséget kínál a gyártási folyamattól a platformokig.”

Tanik szerint Törökország is hasonló rendszereken dolgozik.

„Ezek a rendszerek olyan technológiákat tartalmaznak, amelyek különféle felhasználási területekkel rendelkeznek, a feladattervezéstől és a repülésszimulációs pilótaképzéstől egészen a feladatokhoz és feladatokhoz szükséges platformok automatizálásáig” – mondta. „Ezek megnyitják az utat az autonóm vadászrepülőgépek előtt.” 

Autonóm arcfelismerő „Kamikaze” drónok

Még júniusban az egyik török ​​Adolu hírügynökség, jelentett hogy a katonaság 500 autonóm „kamikaze” drónt kap. Ez volt az első alkalom, hogy a török ​​védelmi vállalkozó, az STM felfedte a technológiát. 

A drónoknak különféle modelljei vannak, köztük a Togan, az Alpagu és a Kargu.

A Kargu modell fejlett gépi látási képességekkel és biometrikus arcfelismeréssel van felszerelve, és használható egyetlen platformként vagy akár 20 egységből álló rajba csoportosítva. Az STM akkori közlése szerint a készeket és teljes rajzási képességeiket 12-18 hónapon belül hasznosíthatná a Török Fegyveres Erők. A védelmi vállalkozó azt is reméli, hogy a Kargut páncélozott szárazföldi járművekkel és autonóm szárazföldi rendszerekkel párosítja. 

Folyamatban vannak a tárgyalások a török ​​szövetségesekkel a technológia exportjáról. 

A Kargu drónokat már bevetették a szíriai határon katonai műveletekre, és bebizonyították, hogy képesek egy egész dandárt vagy hadihajót megsemmisíteni. Az arcfelismeréssel emberi célpontokat is kiemelhetnek.

Egy 2019-es PAX jelentést figyelmeztetett az AI-vezérelt katonai fegyverek és védelmi vállalkozók negatív hatásaira. 

Frank Slijper, az 50 fegyvergyártót megkérdező jelentés szerzője szerint „ezek a vállalatok egy csúszós lejtőn állnak a teljes mesterségesintelligencia-fegyverkezési verseny felé. "Nyilvánosan a fegyvergyártó cégek azt állítják, hogy soha nem fognak olyan fegyvereket kifejleszteni, amelyek emberi irányítás nélkül működhetnek a halálos akciókban, de éppen ezt a technológiát fejlesztik olyan biztosítékok nélkül, amelyek embert igényelnek a hurokban." 

Törökország-Magyarország kapcsolat

Törökország és Magyarország a közelmúltban tartott közös török-magyar mesterséges intelligencia (AI) és csúcstechnológiai konferenciát, amely a két hatalom tekintélyelvű magatartása miatt sokak számára aggasztó. 

A konferencia feltárta a két ország közötti munkakapcsolatot a mesterséges intelligencia területén, úgymint adattermelés, közös projektek és termékek. 

Mustafa Varank török ​​ipari és technológiai miniszter szerint „kutatóintézményeink kölcsönösen projektfelhívásokat tehetnek a mesterséges technológiákkal kapcsolatos munka előmozdítása érdekében. Hatalmas együttműködési potenciállal rendelkezünk az uniós projektekben.” 

Varank arról is beszélt, hogy a két ország potenciálisan sok tudást és emberi erőforrást oszthat meg egymással, valamint az új mesterségesintelligencia-stratégiáról, amelyet az ország be kell jelenteni. A miniszter szerint ez az új stratégia a tudományos kutatásra, a képességfejlesztésre, az etikára és a digitális infrastruktúrára összpontosít. 

A Törökországi Tudományos és Technológiai Kutatási Tanács (TÜBITAK), amely az ország vezető tudományos testülete, az elmúlt 2,000 évben mintegy 10 mesterséges intelligencia-projektet finanszírozott a mély tanulással, a gépi tanulással, a döntéstámogató rendszerekkel és az e-kereskedelemmel kapcsolatban. 

A Törökországból érkező új részletek a védelmi szektor mesterséges intelligenciájával kapcsolatban továbbra is a világ minden táján zajló mintát folytatják. Egyre több nemzet támogatja az ilyen típusú programokat, a világ jelenleg hatalmas fegyverkezési versenyen megy keresztül, amely nem kap megfelelő fedezetet, és kétségtelenül nagyobb következményekkel jár, mint a korábbi felépítések bármelyikének.