Edge Computing vs. Cloud Computing: Főbb különbségek

2022-ben a számítási felhő globális piaca várhatóan eléri a 661 milliárd dollárt. Egy másik technológia, amely az elmúlt néhány évben felkeltette a vállalati figyelmet, az élvonalbeli számítástechnika – a számítási felhő távoli rokona.

Várhatóan növekedni fog a felhőszolgáltatások vállalatok általi alkalmazása is: a vállalati munkaterhelések 83%-a várhatóan a felhőben, 58%-a nyilvános felhőkörnyezetben, 25%-a pedig privát felhőben történik.

Az adatok és elemzések iránti kereslet közelmúltbeli növekedése megnövelte a számítási felhő jelentőségét. Lehetővé tette a vállalati szervezetek számára, hogy hatalmas mennyiségű adatot dolgozzanak fel valós időben, megkönnyítve az adatokon alapuló döntések meghozatalát.

A felhőtechnológia folyamatos fejlődésével széles körben elterjedt az iparágakban. Valójában a felhő alkalmazása a vállalati szervezetek körében meghaladja a 94%-ot. A Gartner felmérése szerint a szervezetek 84%-a rendelkezik legalább egy alkalmazással vagy számítási infrastruktúrájának egy részével a felhőben.

Ebben a cikkben részletesen megismerjük az éles és felhőalapú számítástechnikát. Beszélünk előnyeiről és hátrányairól, és felsoroljuk a főbb különbségeiket. Kezdjük.

Mi az Edge Computing?

Az élszámítás egy olyan elosztott számítási architektúra, ahol az adatfeldolgozás és -elemzés a hálózat szélén történik, azaz közelebb az adatforráshoz, nem pedig egy központi adatközpontban.

Az Edge eszközök olyan számítástechnikai eszközök, például útválasztók, érzékelők és IoT-eszközök, amelyeket meghatározott feladatok elvégzésére terveztek, például eszközök vagy berendezések és autonóm járművek távfelügyeletére. Ezek szolgálnak az első belépési pontként a hálózatba.

Mi az a Cloud Computing?

A felhőalapú számítástechnika számítási erőforrásokat, köztük szervereket, tárolókat, adatbázisokat, hálózatépítést, szoftvereket és elemzéseket biztosít az interneten keresztüli szolgáltatásként.

A számítási felhőszolgáltatások számos modellben nyújthatók, beleértve a nyilvános, privát és hibrideket is, amelyek mindegyikének megvannak a maga egyedi előnyei és kompromisszumai (a cikk nem terjed ki).

A felhőalapú vállalkozásoknak nem kell kezelniük alkalmazásaik mögöttes hardver-infrastruktúrát, ami lehetővé teszi számukra, hogy az alaptevékenységükre összpontosítsanak, ami gyorsabb innovációt és növekedést eredményez.

A kiemelkedő felhőszolgáltatók közé tartozik a Google Cloud, az Amazon Web Services és a Microsoft Azure. Kezelik és karbantartják az alkalmazás-infrastruktúrát, és biztosítják a biztonságot, a megbízhatóságot és a méretarányos teljesítményt.

Az Edge Computing előnyei

A kereskedelmi tevékenységek által előállított adatmennyiség exponenciális növekedése következtében új és kreatív megközelítések jelentek meg az adatáramlás kezelésében. Az élszámítás egy ilyen technika. Az alábbiakban kiemeljük az élszámítástechnika néhány előnyét:

• Alacsony késleltetés: Az Edge computing lokálisan dolgozza fel az adatokat, csökkentve a nagy távolságra történő adatátvitel szükségességét, ami alacsonyabb késleltetést és gyorsabb válaszidőt eredményez.
• Megnövelt megbízhatóság: Az adatok forráshoz közelebbi feldolgozásával az éles számítástechnika továbbra is működhet internetkapcsolat nélkül is, így megbízhatóbb lehetőség a kritikus alkalmazások számára.
• Fokozott biztonság: A szélső számítástechnika javíthatja a biztonságot a hálózaton keresztül továbbított érzékeny adatok mennyiségének csökkentésével és az adatok helyi feldolgozásával, csökkentve ezzel az adatszivárgás kockázatát.

Az Edge Computing hátrányai

A vállalati szervezetek egyre gyakrabban alkalmazzák az élvonalbeli számítástechnikai architektúrát, hogy egyszerűsítsék alkalmazásuk munkafolyamatait, de ennek is vannak korlátai. Az alábbiakban kiemelünk néhány élszámítási hátrányt:

• Összetettség: Az élvonalbeli számítástechnikai infrastruktúra megvalósítása, karbantartása és frissítése összetett lehet, és speciális készségeket és szakértelmet igényel.
• Korlátozott skálázhatóság: Az élszámítási erőforrásokat korlátozza a peremen lévő fizikai infrastruktúra, ami kihívást jelent az erőforrások skálázása a növekvő igények kielégítésére.
• Együttműködés: Előfordulhat, hogy a különböző éleszközök és rendszerek nem kompatibilisek, ami megnehezíti több rendszer integrálását egyetlen, összefüggő élszámítási megoldásba.

A felhőalapú számítástechnika előnyei

Napjainkban szinte minden vállalat átállította szolgáltatásait felhőalapú számítástechnikára, hogy kiaknázza növekedési potenciálját. Az alábbiakban kiemeljük a számítási felhő néhány fő előnyeit:

• Költségmegtakarítás: A felhőalapú számítástechnika révén nincs szükség jelentős hardver-, szoftver- és IT-infrastruktúra-befektetésekre. A felhőszolgáltatók ezeket a szolgáltatásokat igény szerinti vagy felosztó-kirovó alapon kínálják.
• Hozzáférhetőség: A felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások bárhonnan elérhetők internetkapcsolattal, így a távoli dolgozók is hozzáférhetnek ugyanazokhoz az erőforrásokhoz és alkalmazásokhoz.
• Rugalmasság: A felhőalapú számítástechnika szolgáltatások széles skáláját kínálja, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy kiválasszák az igényeiknek megfelelő szolgáltatásokat, és lehetővé teszi a könnyű integrációt a meglévő rendszerekkel.

A felhőalapú számítástechnika hátrányai

A költségek csökkentésével, a hozzáférhetőség növelésével és a rugalmasság növelésével a felhőalapú számítástechnika a vállalkozások számára előnyös. Ezen előnyök ellenére számos korlátja is van. Az alábbiakban kiemeljük a számítási felhő használatának néhány fő hátrányát:

• Biztonsági aggályok: Az érzékeny adatok felhőben való tárolása biztonsági aggályokat vethet fel. Előfordulhat, hogy a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatók nem nyújtanak ugyanolyan szintű biztonságot, mint a helyszíni megoldások.
• Függőség az internetkapcsolattól: A felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez stabil és megbízható internetkapcsolatra van szükség, és a kimaradások megzavarhatják ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
• Megfelelőségi problémák: Egyes iparágakban speciális szabályozási követelmények vonatkoznak az adattárolásra és -feldolgozásra, és előfordulhat, hogy a számítási felhő-szolgáltatók nem mindig teljesítik ezeket a követelményeket.

Edge Computing vs. Cloud Computing – mi a különbség?

Míg az él és a felhő számítási erőforrásokat biztosít a végfelhasználók számára, néhány lényeges különbség miatt alkalmasak a különböző alkalmazásokhoz. Az alábbiakban kiemelünk néhány különbséget:

Cloud/Edge Computing – mit hoz a jövő?

Az Edge és a felhőalapú számítástechnika két technológiai megoldás, amelyek különböző számítási igényeket elégítenek ki. Az Edge computing arra összpontosít, hogy közelebb hozza a számítástechnikát a hálózat széléhez, ahol az adatok előállítása és feldolgozása történik. Ezzel szemben a számítási felhő egy központosított modell, amely távoli hozzáférést biztosít a megosztott számítási erőforrásokhoz az interneten keresztül.

Az éles és a felhőalapú számítástechnika közötti választás az alkalmazás speciális követelményeitől függ, például az alacsony késleltetési időtől, az adatbiztonságtól és a hálózati kapcsolattól. A leghatékonyabb megoldás gyakran a két technológia kombinációja, például a hibrid felhőarchitektúra.

A szervezetek kihasználhatják a hibrid architektúrát, ahol az Edge használható egyedi alkalmazáspéldányok telepítésére, a felhő pedig a központosított alkalmazásfrissítések és -felügyelet kezelésére.

A felhőalapú számítástechnika és a szélső számítástechnika kombinációja hatékonyabb és skálázhatóbb megoldást kínál az adatfeldolgozáshoz és -tároláshoz. A felhő nagy mennyiségű adatot és feldolgozási teljesítményt kezel, míg a szélső számítástechnika a helyi adatfeldolgozást. Csökkenti a felhőbe küldendő adatok mennyiségét.

Gyakorlatilag végtelen lehetőség kínálkozik a két technológia együttes alkalmazására. Nézze meg ezeket 7 legjobb felhő-tanúsítvány ha szeretné fejleszteni felhő tudását! Maradj naprakész modern technikával!